Ebben a részben Deli János, plébános úr által összegyűjtött anyagokból közlünk részleteket!
A Historia Domus-unkban a "Kezdetek megvalósulása" címén most a legilletékesebb – Császti Gyula, kihelyezett lelkész – felkérésemre kért beszámolóját szó szerint kívánom idézni, igazolandó a teljes hitelességet.
Korunk technikájával élve, (1977) magnószalagra rögzítettük mondanivalóját. Ennek tartalmából került írásba a Historia Domus lapjaira:
"A Főegyházmegyei Hatóság 1936. július 26-án kelt rendeletével a Szent Lajos Egyházközség területére, az úgynevezett "Canada" városrészbe helyeztettem ki.
E városrész később a Lajosváros nevet kapta. Egertől délre fekszik, kb. 1800 lelket számlál. Lakói a város különböző részeiről költöztek ide, itt jelöltek ki részükre kis lakás építésére házhelyeket és folyósítottak állami kölcsönt (úgynevezett FAXOS házak).
Mivel sem templom, sem plébánia, sem iskola nem volt a városrészben, feladatom az volt, hogy mint kihelyezett hitoktató a Gazdasági Népiskolában és a Deák Ferenc úti Szent Imre iskolában a hitoktatást ellássam.
Az istentisztelet ellátás céljából a Gazdasági Népiskola egyik termében miséztem minden nap. Ez azt jelentette, hogy minden nap reggel elkészítettük az oltárt és a szertartás után szétszedve adtuk át a tantermet. Először 1936. szeptember 6-án, utoljára 1937. október 31-én miséztem.
A városrész lakói szegény földművesek voltak. Közben elkezdtük a templomépítés előkészületeit.
1937. áprilisában kezdődött a templom építése.
A templomot Hevesi Sándor egri mérnök tervezte, a kivitelező pedig Gömöri Wágner József építészmérnök volt. 1937. augusztusában kereszt-megáldás volt, amelyet Subik Károly, pápai prelátus, érseki irodaigazgató végzett. Ekkor már a torony állt.
A keresztet a torony sisakján helyeztük el és az alapító oklevelet a falba tettük a bejárat bal oldalára.
A felszentelést Kriston Endre, egri segédpüspök úr végezte 1937. november 1-én.
10.000 kő, 60.000 tégla, a fő és két mellékoltár 52.200 pengőbe került. A többi berendezéssel együtt kb. 80.000 pengő volt a templomépítés teljes összege.
A fedezet legnagyobb része a felállításra tervezett úgynevezett "Második egri plébániára" szánt bankbetét volt. A sok adományozó közül kiemelkedő Dutkay Pál, pápai prelátus, aki padokra 4.000, oltárszőnyegekre 1.200, orgona 5.000, motorra 800, a legnagyobb "Pál" harangra, 2.000 pengőt adott. Az "András" harang Kriston Endre, segédpüspök, a "Béla" harang Máyer Béla, kanonok, a "Lélek" harang Baráczius József, kanonok adománya."
Eddig Császti Gyula – ekkor már c. prépost, főesperes, Gyöngyös-alsóvárosi plébános – visszaemlékezése.
Továbbiakban a rendelkezésre álló irattári adatok alapján egészítem ki a templom leírását.
A Szent Lajos templom Eger-Lajosváros Szent István (ma Köztársaság) terén épült. Az egri Közalkalmazottak Házhelyszerző és Házépítő Egyesülete által ajándékozott telken, 1 kat. hold és 818 öl területtel, a t+l sorszám, 10571/91 hrsz. alatt az Egri Külvárosi Szent Lajos Róm. Kat. Egyházközség tulajdonául telekkönyvezték az egri telekkönyvi hivatalban.
A templom egyhajós, neobarokk stílusú. 1937-ben dr. Szmrecsányi Lajos, érsek úr, őnagyméltósága áldásos érsekségének negyedszázados jubileuma alkalmából vitéz Subik Károly, pápai prelátus, apát, oldalkononok, érseki irodaigazgató irányítása mellett és Császti Gyula, kihelyezett hitoktató lelkipásztorkodása alatt épült tihaméri kőből és téglából, vasbetongerendás, négy db. vaslemezből készült szellőztetővel ellátott mennyezettel, rabizz boltívekkel. 1937. november 1-én, Mindenszentek ünnepén áldotta meg Kriston Endre felszentelt püspök.
A szentély körül, félkör alakban három részre osztott folyosó húzódik, amely a raktár és a sekrestye szerepét tölti be.
A templom tornya szintén tihaméri kőből és téglából készült, a toronysisak zöldre mázolt, horganyzott vasbádog lemezzel fedett.
A templom eternit palával (vörös rombusz) van fedve.
A torony homlokzatában Szent Lajos, a templom védőszentjének szobra nyert elhelyezést, amely fölött vasbádog lemezből készült művészi kivitelű kereszt áll, melyet vitéz Subik Károly áldott meg 1937. július 25-én.
A kórusra két oldalról, a templomból nyíló, kapaszkodóval ellátott keményfából készült lépcső vezet , majd folytatólagosan puha fából készült lépcső vezet a templom padlására, és innen létra a harangokig. Mindkét lépcsőzet villamos világítással van ellátva.
A toronyban vas-állványon négy harang áll, amely közül 3 kisebbet Kriston Endre, püspök úr áldott meg 1937. november 1-én. A nagyharangot pedig Császti Gyula, kihelyezett lajosvárosi hitoktató 1938. október 28-án. A négy ércharangot a legfinomabb harangércből öntötte Slezák László, budapesti harangöntő 15 évi szavatossággal. A harangok ötvözete 78% legfinomabb vörösréz, 22% legfinomabb angol ón. Súlyaik: Nagyharang "A" 400 kg, "C" 260 kg, "F" 130 kg és a lélekharang "Á" 52 kg.
A toronyban van elhelyezve faszekrényben a Csury Ferenc, szegedi toronyóra készítő által beépített tornyóra szerkezet is. A toronyóra 1941-ben készült.
A templom bejáratánál két darab kovácsolt vasból készült, barokk stílusú, homályos üvegű, egy-egy égővel ellátott falikart helyeztek el, amely ma is a helyén van.
A templom kívülről esőcsatorna csőhálózattal van ellátva és tűzkár ellen biztosítva.
Belépve a tölgyfaajtón, tágas előtérbe jutunk, ahol a templomi hirdetések céljára felfüggesztett hirdetőtáblák láthatók. Innen két szárnyas, vasráccsal ellátott üvegajtó vezet a templom hajójába. A kórus alatti térben két, tölgyfából való háromajtós gyóntatószék áll. A templom belső része simára festve, fröcskölt vakolatra. A mennyezet kazettás kockáiban eredetileg vízfestékkel készített liturgikus szimbólumokat festett Takács István, de ezeket a templom 50 éves évfordulójára készülve nem lehetett felújítani, annyira elmosódtak. Így azokat is simára festették.
Négy részre osztott, tölgyből készült fapadok töltik ki a templom teret (6x4 ülőhellyel; 240 személy).
Hátulról haladva található a bal oldali támfalon egy Szent Rita kép kis asztalkával. A hátsó templomfal mindkét oldalán egy-egy szobor: Paduai Szent Antal, karján a kis Jézussal, illetve liziői kis Szent Teréz. Beljebb haladva a hajó közepe táján két mellékoltár Szent József illetve a Pieta szobrával.
A szentély elejére került a zsinat szellemében készült liturgikus tér Cságoly Ferenc, tervezőmérnök tervei alapján, Borbély József, asztalos mester kivitelezésében. Mindketten plébániánk hívei.
A hajó belső végén két – a templom stílusának megfelelő – mellékoltárt állítottak Jézus Szíve és Szűz Mária szoborral a tabernákulomok felett, amelyek a budapesti Máriahegyi műhelyből kerültek ki, majolika zománcozással. Még ezek előtt jobb oldalt a keresztelőkút, bal oldalt az ugyancsak barokk stílusú szószék áll.
A templom három oltárának, szószéknek és keresztelő medencéjének alkotója Pielmayer Ede, budapesti oltárépítő.A keresztelőkút és az oltárok felső része ugyancsak kemény tölgyfából készültek Hevesy mérnök tervei és Gömöri Wágner kivitelezésében.
A szentélyt elválasztó vasrács (áldoztató) az új liturgikus tér kialakításakor kikerült a templom bejáratánál felállított kőkereszt kerítéséül, amelyet a mezőgazdasági szakiskola udvarából száműzött az ateista hatalom.
A főoltár oltárképe ugyancsak Takács István – később a Bazilika freskó-festője – Szent Lajos képét ábrázolja olajfestményen a keresztes zászlóval. 1948-ban Czapik érsek "altare previligiatum" (kiváltságos oltár) címmel tüntette ki. A szentély két oldalán ajtó található, amelyek a sekrestyébe illetve a raktárba vezetnek, ahonnan ugyancsak tölgyfából készült ajtók nyílnak a templomkertbe.
Az orgonát 1938-ban építette Angster József és Fia pécsi orgonagyára Szalay Lajos orgonaművész, főszékesegyházi karnagy, egyházmegyei zeneigazgató és teológiai énektanár valamint az érseki tanítóképző tanára tervei alapján.
A barokk stílusú remekmű, 10 változatos, két manuálos, 782 darab síppal, kézi és villamos fúvóberendezéssel 5.800 pengőbe került, amelyre Antky Pál, pápai prelátus, apát, kanonok 5.000 pengőt ajánlott fel.
A templomépítés vállalt összege tervezés és ellenőrzés díjával együtt 53.174 pengő, melynek fedezete az Eger II. plébániai templom építésére alapított összeg jelentős részét képezi.
A templom a templomtéren 1618. tk. 1943. sz.alatt van feltüntetve.
Méretei: hossza 40,40 m; szélessége 11,44 m; magassága – a toronykereszttel együtt az alaptól – 29,01 m, amely Budapestről Egerbe jövet az egri tornyok között az utolsónak tűnik fel, de legutoljára is látható.
